Országos kompetencia mérés intézményi eredményei

2021. idegen nyelvi mérés  eredményei
2019
2018
2017
2016


A kompetenciamérések pozitív hozzáadott értékei iskolánkban

A kompetenciamérések eredményeinek értékelése során a legfontosabb információ a hozzáadott érték, amelyben iskolánk kifejezetten jó eredményeket ért el. Annak ellenére, hogy évről-évre több tehetséges tanulókat vesznek fel hatosztályos gimnáziumokba, ugyanannak a tanulói közösségnek a kompetencia-eredményei a két évvel azelőttihez viszonyítva az utóbbi években mindig javultak. Például annak ellenére, hogy 2019-ben a nyolcadikos szövegértési átlageredményünk 1566, ha a két évvel ezelőtti önmagukhoz, a 2017-es hatodikos szövegértési átlageredményhez viszonyítjuk őket (1523) javulás látható. Az alábbi táblázat mutatja, hogy minden területen, minden évfolyamon büszkék lehetünk a hozzáadott értékek javulására:

  


A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., 8. és 10. évfolyamon használt kérdőívek, feladatlapok elkészítését, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya (korábban Értékelési Központ) végzi.

Közzétételi lista

2020-2021-es tanév

Publish at Calameo

                                                                                                         











A változtatás jogát fenntartjuk

copyright: Seressné Barta Ibolya