A kompetenciamérések pozitív
hozzáadott értékei iskolánkban
A kompetenciamérések eredményeinek
értékelése során a legfontosabb információ a hozzáadott érték, amelyben
iskolánk kifejezetten jó eredményeket ért el. Annak ellenére, hogy
évről-évre több tehetséges tanulókat vesznek fel hatosztályos
gimnáziumokba, ugyanannak a tanulói közösségnek a
kompetencia-eredményei a két évvel azelőttihez viszonyítva az utóbbi
években mindig javultak. Például annak ellenére, hogy 2019-ben a
nyolcadikos szövegértési átlageredményünk 1566, ha a két évvel ezelőtti
önmagukhoz, a 2017-es hatodikos szövegértési átlageredményhez
viszonyítjuk őket (1523) javulás látható. Az alábbi táblázat mutatja,
hogy minden területen, minden évfolyamon büszkék lehetünk a hozzáadott
értékek javulására:
A mérésben alkalmazott feladatok
nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek
által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a
felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt
vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket
milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok
megoldása során.
A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid
történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy
szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk
visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését
vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a
tanulóktól minden évben.
A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok
valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását,
megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika
különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések
és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai
jellemzői és valószínűsége).
A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés
feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az
egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az
alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve
az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár
jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás
minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket.
A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója
megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben
meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti
az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről,
megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért
tudásterületen.
A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes
tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére
is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek
eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években.
A 6., 8. és 10. évfolyamon használt kérdőívek, feladatlapok
elkészítését, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, az iskoláknak
és az iskolafenntartóknak szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos
feladatokat az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya
(korábban Értékelési Központ) végzi.
